Kényelmesen hátradőltem a kanapén majd bólogattam egy sort. -Nyugi én innen fel nem állok. -jelentettem ki majd míg vissza nem jött bekapcsoltam a szmben a falra függesztett TV-t bár csak alap zaj gyanánt. -Hát nekem aztán mindenhogy megfelel. -vontam vállat. -Amúgy rövidebb gatyát nem találtál? Vagy ez volt a max? -ugrattam egy kicsit elvigyorodva.

- Oké, tudod mit? Áthúzom a pizsim - mondtam, és megittam a kávém, majd a fürdőszoba felé vettem az irányt - Ne less! - mondtam Nate-nek, majd bementem a fürdőbe, és áthúztam a pizsim, ami egy hosszú pólóból, és egy rövid nadrágból állt, majd visszamentem, és leültem a kanapéra - Így már megfelel? - tettem fel a kérdést ironikusan.

-Hát ahogy gondolod... Akkor szenvedgy csak ha ahhoz tartja kedved. -vontam vállat miközben lassan ki ittam a kávét ami nagy nehezen ki is hűlt előtte, vagy legalább is nem volt már olyan forró.

- Köszönöm a tanácsot, de ha nem tűnt volna fel, nagylány vagyok, azt hiszem az öltözködés sem jelent számomra gondot - mosolyogtam kedvesen Natenielre.

Elmosolyodva pillantottam Daniere. -Köszi, ennyit még valahogy nekem is sikerült össze hoznom. -vigyorodtam el majd figyeltem amint ismét a szoknyájával foglalkozik. -Komolyan miért nem veszel fel inkább egy rövidgatyát vagy valamit. Hidd el engem nem érdekel ha mackó nadrágot húzol sem. -pillantottam ismét felé miközben a fejemet csóválltam. Jó én is odafigyeltem, hogy öltöszködöm de nálam első volt a kényelem. Persze a lányoknál ez nem így megy, de ez számomra elég felfoghatatlan volt.

Mosolyogva figyeltem, ahogy Nate szenved. Igazából tetszett nekem, de még magamnak sem mertem bevallani. Beleittam a kávéba. - Finom - mosolyogtam, közben lefelé húzgáltam a ruhám alját.

-Ó hát előbb, utóbb úgy is kiderül. Talán előbb. -néztem ismét vigyorogva Daniere miközben a leégett nyelvemet szívogattam. Amúgy a hőfokától eltekintve jó volt, bár igaz egy kávé megfőzése talán nem volt a legnehezebb feladat.

- Hát, majd meglátjuk meddig "bírom"  - vigyorogtam a fiúra.

-Hát kétlem, hogy sokáig ellen tudsz álni a vonzerőmnek. -vontam vállat szemöldök húzogatva majd jót nevettem saját hülyeségemen. Jó ettől eltekintve a lány valóbban olyan volt akire véletlenül se mondanék nemet. Szőke haj, kék szem, karcsú gyönyörű alak. Míg ezen gondolkoztam gyorsan belekortyoltam a kávéba, bár majdnem ki is köptem olyan forró volt. -Basszus! -morgolódtam.

Elvigyorodtam ezen az érdekes kijelentésen. - Miből gondolod? - mosolyogtam a srácra - Köszönöm - mondtam közömbösen, majd beleittam a kávémba.

-Kár. -néztem szomorkásan a lányra majd megvontam a vállam. -Majd leszünk. -tettem hozzá magabiztosan majd, beledobtam az Ő csészéjébe két cukrot, majd felkaptam és oda sétálltam hozzá. -Tessék. -adtam oda neki majd én is helyet foglaltam.

- Köszi, boldogulok - mosolyodtam el - annyira azért még nem vagyunk jóba, hogy segíts lehúzni  a ruhám. - mosolyogtam gúnyosan Natere - két cukorral, tejjel.

Figyeltem, hogy minden stimmel e, bár talán egy kávé főzés még rajtam se fogott ki. Mikor megvolt kitöltöttem a pohárba majd hátra fordultam Danie felé. -Tej, cukor? -néztem rá kérdően majd inkább már kicsit furcsállva figyeltem, ahogy szenved. -Segítsek? -néztem rá vigyorogva, ezt valahogy nem hagyhattam ki.

Normális esetben azt figyeltem volna, hogy Nate nem robbantja-e fel a konyhát, de most sokkal nagyobb gondom volt.. A szoknyám ebben a helyzetben folyton felcsúszott, így azzal, illetve annak igazgatásával voltam elfoglalva.
 

-Cöhh na szép. -csóválltam meg a fejem mikor láttam, hogy befoglalta a helyem. Eközben rá akadtam a kávéra, a kávéfőző meg alapból is ott volt a pulton. Kivettem ketőt majd nekiálltam elkészíteni, közben a pultnak támaszkodtam és vártam a csodát.

Mosolyogva néztem végig, ahogy szenved, utána pedig lefeküdtem a kanapéra, de mivel így kényelmetlen volt, inkább felültem, és "felhúztam" a lábaim.
 

-Ohh inkább ugorjunk vissza fél percel ezelőttre és nekem is jó lesz egy kávé. -mondtam elvigyorodva majd végül nagy nehezen talpra kecmeregtem, persze közben látványosan szenvedő fejet vágtam. Az úgyszintén szépen berendezett amerikai konyha felé vettem az irányt majd kinyitottam az egyik polcot és keresgélni kezdtem. -Ezek aztán készültek. -motyogtam mivel itt aztán minden volt.

- Elnézést, hogy próbáltam kedves lenni. De iagazad van.. neked kell megnyerni engem. Egy kávét kérek - mosolyodtam el végül.
 

A nézelődést csukot szemmel folytattam és csak akkor pillantottam fel mikor meghallottam Danie hangját. -Húha még kiszolgálásban is részesülök? Azt hittem nekem kell megnyerni téged. -néztem rá egy féloldalas mosollyal majd nagy nehezen ülő helyzetbe tornásztam magam. -Mi a választék?

Miután befejeztem a gyönyörködést Nate-re pillantottam. - Kérsz valamit? - tettem fel a kérdést egy enyhe mosoly kiséretében, és közben levettem a magassarkúm, és a blézerem.
 

Valóbban nem volt rossz. Fogtam a cuccaimat és bevittem a hálóba majd inkább körül néztem. Persze nem eröltettem meg magam így csak egy helyből tettem ezt meg. Levágódtam a kanapéra ami nem csak kényelmesnek tűnt de az is volt. Úgy gondoltam én innen már fel nem kelek. Inkább innen szemléltem a tágas szobát, vagy is azt a részét amit fekvő helyzetből látni véltem.

Körbenéztem a szobába. - Nem rossz - jelentettem ki elismerően, majd bementem a hálószobába, és letettem a bőröndöm a legszimpatikusabb ágy mellé, majd körbejártam az egész lakosztályt, és végül az erkélyen kötöttem ki, ahol gyönyörködtem a kilátásban.